Az 1991. évi sajtófesztiválon, Budapesten, az Erdélyi Magyarok Egyesülete /Budapest/ szervezésében több erdélyi magyar sajtóterméket bemutattak. Szándékukban áll az erdélyi lapok terjesztése, mondta Kiss Béla, az egyesület elnöke.
1993. június 18.
Az 1988-ban, a romániai falurombolás elleni nagy társadalmi megmozdulás idején született Erdélyi Szövetség a hét végén Debrecenben tartja tisztújító közgyűlését. Az Erdélyi Szövetség füzetsorozatot indított. Az elmúlt években Magyarországon mintha elsorvadt volna a figyelem, megfáradt a felelősségérzet a kisebbségi létbe szorított magyarság iránt, írta Beke György, aki az Erdélyi Szövetség elnöke. Az Erdélyi Szövetség mindenkor kötelességének érezte az erdélyi valóság tudatosítását az anyaország és a világ közvéleményében. Ezért szervezett tanácskozásokat, Erdélyt megismertető vetélkedőket és ezért vállalkozott könyvkiadásra is. 1991-ben Erdély jelene és jövője címmel jelentetett meg tanulmánykötetet, 1992-ben pedig Dsida Jenő vallomását, a Psalmus Hungaricust. Nem az egyetlen szervezet, amelyik kiadói tevékenységet is vállal. Az Erdélyi Magyarok Egyesülete Vigyázó címmel időnként időszaki romániai magyar sajtószemlét ad ki. /Beke György: Megfáradt felelősségérzet. Szembenézés Trianon örökségével. = Magyar Nemzet, jún. 18./
1995. június 3.
A Bolyai Tudományegyetem alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából emlékülést rendez jún. 3-án Budapesten a Közgazdaságtudományi Egyetem és a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány. A felkért előadók között van dr. Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Egyetem alapító rektora, Gáll Ernő, az egyetem volt prorektora, Antal Árpád irodalomtörténész, ny. egyetemi tanár, Tóth Sándor, a filozófiatörténet volt tanára, dr. Dóczy Pál, a marosvásárhelyi Orvostudományi Intézet ny. professzora, Horváth Andor, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Egyetem tanára, felkért hozzászólók Szabó T. Ádám nyelvész, tudományos kutató, B.Kiss Béla biológus, a budapesti Erdélyi Magyarok Egyesületének elnöke. A házigazda: Katona Szabó István. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ Fodor Gábor művelődési miniszter üdvözölte a megjelenteket, majd a Pro Cultura Hungarica kitüntetést adta át Csőgör Lajos orvosprofesszornak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Katona Szabó István, a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány elnöke - mint hajdani diák - bejelentette, hogy a napokban megalakult Budapesten a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Alapítvány, amelyek fő célja a Bolyai Egyetem újraindulásának elősegítése. /Magyar Nemzet, jún. 6./
1996. április 1.
Budapest belvárosában, a Molnár utcában van az Erdélyi Magyarok Egyesülete, a maroknyi aktív csapat életben tartja a mostohán kezelt civil szervezetet, hétről hétre igyekeznek a Magyarországra áttelepült erdélyieknek a szülőföld emlékét, üzenetét közvetítő rendezvényeket szervezni, otthoni könyveket, lapokat beszerezni, árusítani, erdélyi vendégeket meghívni. Kiss Béla, az egyesület elnöke és mindenese úgy tapasztalja, hogy Magyarországon nem nézik jó szemmel az erdélyi magyarok kisebbségi szervezkedését. Az még a legenyhébb, hogy a rendőrségen is makacsul "románoknak" nevezik őket. Legutóbbi, március végi rendezvényükön a kolozsvári Művelődés főszerkesztője, Szabó Zsolt mutatta be a 11-es, szociálpolitikai súlypontú számukat. Egy 1995-ben Torockón rendezett szociálpolitikai tábor irányította erre a fontos kérdésre a figyelmet. Az RMDSZ ápr. elsejétől szociális és egészségvédelmi irodát nyit Kolozsvárott, melynek vezetője a Budapestről hazatelepült fiatal szociológus, Várhegyi Ilona. A romániai magyarokat meg kell tanítani a saját sorsukon jobbítani, a szociális munka fontosságát felismerni, hangsúlyozta az esten jelen levő Várhegyi Ilona. Az áttelepült erdélyiek felvetették problémáikat, mire a meghívott népjóléti minisztériumi helyettes államtitkár, Bíró Boldizsár elmondta: az áttelepültek esetében az ügyek intézésében /nyugdíj, gyermeksegélyek/ súlyos akadályt jelent a román és magyar állam közötti alapszerződés rendezetlensége, a jogi és szociálpolitikai problémák intézésének kölcsönös egyeztetésének a hiánya. Egy-egy konkrét ügyben való megkeresésükre a román illetékesek sokszor nem is válaszolnak. Szóba került a romániai magyarok csökkent gyógykezelési lehetősége Magyarországon, illetve az, hogy kevés a 30 napos vízummentesség. Bíró Boldizsár kifejtette, hogy csökkentek az anyagi lehetőségek. /Cseke Gábor: Édes Erdély, kiürült a zsák...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
1997. március 17.
Erdélyből áttelepedett újságíró az egyik megyei lapnál helyezkedett el. Most is hihetetlennek érzi: magához hívatta a főszerkesztő: ne magyarkodjon, mert kirúgja. Nemsokára el is bocsátották, több társával együtt. - Megszűnőben van az Erdélyi Magyarság című, negyedévenként megjelenő folyóirat. Az előző kormány még támogatta, a mostani nem. Az akkori főszerkesztője, Mátyás B. Ferenc a Határon Túli Magyarok Hivatalához fordult segítségért. Azt a választ kapta, hogy forduljon az erdélyiekhez, az RMDSZ-hez. A folyóirat Brazíliából tette át székhelyét Budapestre. A folyóirat nem kapott támogatást. Hasonló csapda áldozata a Budapesten, a Molnár utcában működő Erdélyi Magyarok Egyesülete. A kerületi önkormányzat a HTMH-hoz küldte. Hiába. Az erdélyi kultúrát felvállaló intézmények rosszabb helyzetben vannak, mint a hivatalosan elismert nemzeti kisebbségek hasonló intézményei. /Bágyi Bencze Jakab: Erdélyi - Magyarországon. = Magyar Fórum, márc. 20./
1997. november 19.
Nov. 17-e és 19-e között tartották meg Budapesten a Kárpát-medence műemlékvédőinek tanácskozását. Ennek keretében az Erdélyi Magyarok Egyesülete budapesti székhelyén, a Molnár utcában /nov. 18-án/ Maksay Ádám bemutatta az Erdélyi műemlékek sorozatot, melyet a Transylvania Trust Alapítvány és az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete gondozásában az Utilitas Kiadó (Kolozsvár) ad ki. Eljutottak a 28. füzethez. Az 1997-ben indult program keretében 2000-ig mintegy 200 falképes és nagy kazettás erdélyi templom állagvizsgálatát végzik el. A szakértői csoportban a magyarországi Állami Műemlék-Restaurálási Központ is részt vesz. /Meghívó alapján/
1999. június 11.
Budapesten, az Erdélyi Magyarok Egyesülete termében megnyílt Szekernyés Márton kolozsvári képzőművész bőrképeinek kiállítása. Ez a művész tizenharmadik jelentkezése a nagyközönség előtt. /Szekernyés Márton kiállítása Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./
2000. november 3.
Budapesten, az Erdélyi Magyarok Egyesülete székházában okt. 27-én megnyílt a kolozsvári Tóthpál Tamás grafikus grafikatárlata. Tóthpál Tamást Erdélyben főleg természetjáróként ismert. 1992-től az Erdélyi Gyopár grafikusa. A kiállítást a Hunyadi János Román-Magyar Baráti Kör titkára, Gyurich László, az EKE régi barátja nyitotta meg. /Szabó Csaba: Bakancsos grafikus Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2000. november 27.
A Magyarországon működő erdélyi szervezetek nov. 25-én, a budapesti Erdélyi Gyülekezet Karitatív Központjában tartott második országos találkozójukon megvitatták a nov. 26-án sorra kerülő romániai választások legidőszerűbb kérdéseit és állást foglaltak az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felidézte azt a Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében elhangzott magyar miniszterelnöki kijelentést, mely szerint az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak kívánatos lenne, hogy megfontoltan döntsön arról, kikkel lép esetleg koalícióra. "A legjobb, ha mindenki megtartja saját bőrét - idézte Orbán Viktor nyáron elhangzott szavait. Tőkés László véleménye szerint az RMDSZ-nek becsületes politizálással kell képviselnie az erdélyi magyarság érdekeit. - A Magyarországon tevékenykedő erdélyi szervezetek - az Erdélyi Gyülekezet, az Erdélyi Magyarok Egyesülete, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége, a Budapesti Székely Ház és az Erdélyi Magyarságért Alapítvány - nyilatkozatot fogadtak el, amelyben hangsúlyozták: az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének története újabb fordulóponthoz érkezett a vasárnap megtartandó romániai választásokkal. A nyilatkozat szerint az eltelt tíz évben az RMDSZ politikájában bizonyos eredmények mellett a szervezet hitelességét súlyosan megkérdőjelező döntések is születtek. Mindenekelőtt ilyenek volt az autonómia-koncepció elfektetése, a Bolyai Egyetem ügyében megfogalmazott ultimátum visszavonása, valamint annak tudomásul vétele, hogy a hatalom, durva választási manipulációkkal, román polgármestert juttatott Marosvásárhely élére. A Magyarországon működő erdélyi körök kifogásolják az RMDSZ által folytatott személyzeti politikát. A nyilatkozat szerint "az erdélyi magyarság több kiemelkedő és hiteles személyisége nem juthat be a román parlamentbe, viszont jelöltekké váltak olyanok, akikről bebizonyosodott, hogy együttműködtek az egykori titkosrendőrséggel". Az erdélyi szervezetek megállapítják, hogy veszélyt jelent néhány vezető RMDSZ-politikusnak az utóbbi napokban elhangzott kétértelmű nyilatkozata, mely szerint az RMDSZ koalícióra léphetne az Iliescu által vezetett kommunista utódpárttal. "A román posztkommunista erőkkel való koalícióra lépés óhatatlanul az RMDSZ széteséséhez vezetne" - tartalmazza a nyilatkozat. /Erdélyi szervezetek budapesti találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
2003. május 14.
A Varadinumot indító nyitóünnepség után az Erdélyi Magyarok Egyesülete szervezésében Szent László király középkori freskóábrázolásairól készített 25-30 fényképet tekinthették meg. A budapesti székhelyű egyesület 15 esztendeje rendez erdélyi vonatkozású tárlatokat, a téma legnagyobb kutatója László Gyula professzor, tájékoztatta hallgatóságát B. Kiss Béla elnök. A képanyagot Gondos Béla és Horváth Zoltán György készítették, Varadinumra azonban csak a legjellegzetesebb képek érkeztek. A muravidéki Bántornya, a felvidéki Kakaslomnic, vagy a cserháti Terecske templomainak László-képei éppúgy föltűnnek, mint az ismertebb Ócsa, Siklós vagy a szászok lakta Nagyszeben, a székelyföldi Bögöz, Székelyderzs, Szék, Bibarcfalva és Kézdiszentlélek. Hagyományos rendezvénye a Varadinumnak az Apáról fiúra, népi mesterségek bemutatója. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2003. december 30.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) legkésőbb február közepén átadja a parlamentnek a Székelyföld autonómiájának tervezetét, közölte Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke. Elmondta: Csapó József SZNT-elnök elkészíti a tervezetet, amelyben szerepelni fognak majd a székely székek képviselőinek javaslatai is. Az SZNT pénzbeli támogatást kapott az Ausztriai Erdélyi Magyarok Egyesületétől. Az autonómia-tervezetet román, angol, német és francia nyelvre is lefordítják, és az eredeti magyar nyelvű változattal egy kötetben kiadják. Ferencz Csaba hangsúlyozta, a tervezet parlamenti benyújtásának célja az, hogy a román és a nemzetközi politikai szféra figyelmet szenteljen a kérdésnek. Szabó Barna, az Ausztriai Erdélyi Magyarok Egyesületének képviselője, aki átadta az adományt az SZNT alelnökének, elmondta, az egyesület 1987-ben alakult, jelenleg több mint ezerötszáz, erdélyi származású tagja van. /Februárban a parlament elé kerül a Székelyföld autonómia-tervezete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
2005. december 20.
Erdély-ellenes megnyilvánulás Budapesten. December 19-én Budapesten vörös festékkel öntötték le az Erdélyi Magyarok Egyesületének névtábláját. Az V. kerület, Molnár u. 5. szám alatt található székház címeres névtábláját ismeretlen tettesek rondították össze. (Erdély Ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./
2008. október 21.
Károlyi Béla tornaedző után Dancs Annamari is RMDSZ-jelöltként indul az egyik külföldi választókerületben a választásokon. A népszerű erdélyi popénekesnő az Ausztrália, Észak-Amerika és Dél-Amerika számára fenntartott választókerület képviselőjelöltje. Dancs egyike annak a hat jelöltnek, akiket az RMDSZ a külföldi választókerületekben indít. A két külföldi szenátusi kerületben Károlyi Bélát, illetve Szabó Károlyt jelölik a parlamenti választásokon. A négy képviselői kerületben Kiss Bélát, az Erdélyi Magyarok Egyesületének elnökét, Balázs Attilát, az Iskola Alapítvány munkatársát, Dancs Annamária popénekesnőt és Kötő József volt művelődési államtitkárt indítja az RMDSZ. /Károlyi után Dancs a pódiumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
